A Sörszövetség júliusban a Sör mi több akciói között meghirdette a "Keressük Magyarország legjobb sörkorcsolyáit" című versenyt. Búza, láger és barna kategóriákba lehetett nevezni.
A középkorban a sörfőzési joggal rendelkező polgárok alapította közösség, német nevén Braukommune. Egykor ezek a sörfőző közösségek tartották fenn a városi serfőzdét.
A tizedes meg a többiek című film szállóigévé vált mondatához – „az oroszok már a spájzban vannak” – hasonló szlogennel hirdeti magát a tizenkettedik Főzdefeszt.
Üde színfolt a V4 Sörfesztiválon, a Beers & Books sátra, ahol a sörök mellett, gasztronómiai könyveket, söröspoharakat és régi plakátokat is megvásárolhatunk.
A 19. és a 20. században az addig a szigorúan laikus háziipar keretei között működő közép-európai sörfőzés teljesen átalakult és egyre-másra épültek a hatalmas sörgyárak.
A porter sör Baltikumi sikerét Nagy Péter orosz cár angliai útja alapozta meg. A cár Londonban kóstolta az akkortájt nagy népszerűségnek örvendő portert és rögtön rendelt is belőle egy szállítmánnyal, hogy otthon is élvezhesse.
Ez a szeptember elseje nem csak a tanévnyitásról, hanem egy remek sörfesztiválról is fog szólni, amelyet a Kerepesi úti Arena Plaza-ban rendeznek szeptember első hétvégéjén.
Szlovákiát négy sörmárka képviseli majd a V4 Sörfesztiválon: a besztercei Urpiner, a rozsnyói Kaltenecker, a nagyszombati Sessler és a kassai Cassa Brewery.
A pardubicei sörfőzés igazi fellendülés akkor kezdődött, amikor az ország leggazdagabb embere Vilém Pernštejn, a 15. század elején a városba tette át székhelyét.
Béla barátom néhány éve elkeseredetten mesélte, hogy a lánya egyik nap egy kiskutyával tért haza. Egy ismerősétől kapta a néhány napos ebet, aki a társasházi lakás új lakója lett Béla minden tiltakozása ellenére.
Soha nem voltam a csapolt sör nagy híve, leginkább azért, mert folyamatosan szembe kerültem azzal, hogy nem feltétlen az kerül a korsómba, amit reméltem.
Meggyőződésünk, hogy egy átlagos árú sör is lehet kiváló, de most lássunk néhányat a legdrágábbak közül. Vajon a minőségüket kell-e megfizetni, vagy a felhajtást?
Az utóbbi időkben jócskán megszaporodott a sörös könyvek száma. Mindez nem a véletlen műve, hanem annak köszönhető, hogy a sörpiac itthon is átrendeződött.
Aki sokat járt már Csehországban, annak valószínűleg nem lesz ujdonság, amit írunk, de talán sokak számára segítség lesz a cseh sörök közötti eligazodásban.
Brazília a világ harmadik legnagyobb sörgyártója, annak ellenére, hogy az egy főre jutó éves fogyasztással, hatvankét literrel, még az első tízbe sem kerülhetnek be.
Az oroszlános sörökről szóló bejegyzés azt példázza, hogy az erő és a bátorság – amit az oroszlán szimbolizál – felett, hogy diadalmaskodik egy multinacionális sörgyártó.
Az angolok 1966-óta hathatós játékvezetői segítséggel nyertek hazai pályán világbajnokságot, de azóta komoly nemzetközi sikert nem ért el a válogatottjuk.
Ha azt a hangulatot nem is tudja Budapestre hozni a 9. Budapesti Cseh Sörfesztivál, amilyen egy sörözés Prágában, de a közel kétszázféle sör szépen reprezentálja a cseh sörök változatosságát.
Vessetek meg, nevessetek ki, de nekem nagy kedvencem a Krúdy által gáblinak, a németek által Frühschoppennek nevezett délelőtti sör és a hozzá kínált sörkorcsolya.
Ma már egészen tisztességes kínálatból válogathat a sörivó, hiszen a kegyéért a nagy multinacionális cégek mellett, kézműves sörfőzdék és sörimportőrök sokasága versenyez.