Olvasási idő: 4 perc
2011-óta augusztus első csütörtökje az IPA-napja. Nem véletlen, hogy ez az erősen komlózott pale ale lett a sörforradalom legnépszerűbb söre, hiszen teljesen egyértelmű volt, hogy a komlóban sokkal több lehetőség van, mint azt a múlt század első nyolcvan évében a sörfőzők kihasználták. Bár az IPA – és a többi ale – nem taszította le a képzeletbeli dobogó felső fokáról a pilseni típusú söröket azért az IPA-nak elég nagy darabot sikerült kiszakítania a sörpiacból. A siker robbanásszerű volt és a kézműves sörfőzők szabadon engedték fantáziájukat, aminek tucatnyi IPA-típus megszületése lett az eredménye.
Az English IPA tulajdonképpen az ős, amelyhez kizárólag brit komlót, és brit élesztőt használnak.használnak. Karakterük jellegzetesen földes és könnyeden citrusos. A lecsengésük nagyon száraz, komlós, alkoholtartalmuk hat-hét százalék közötti.
A West Coast IPA amerikai „C” komlót használ, mint például a Cascade, a Citra és a Chinook. Ez fenyő aromát kölcsönöz citrusos és földes jellemzőkkel. Általában kevésbé szárazak, mert gyakran használnak kristálymalátát, de lényegesen keserűbbek.
Az East Coast, avagy New England IPA az egyik legnépszerűbb IPA. Ez a stílusa az IPA-nak egy kicsit kevésbé keserű, mint a nyugati parti IPA-k, és nagyon sima. Brit élesztővel készül ez eredményezi az összetettebb ízeket és lehetővé teszi a sörfőzők számára, hogy kevesebb komlót használjanak, így a sör kevésbé keserű, de zavarosabb és ködösebb.
A Session IPA sokkal lazább, könnyedebb mint a hagyományos IPA-k, de természetesen még mindig erős komlós aromájuk van. A keserűségük kiegyensúlyozottabb és alkoholtartalmuk soha nem megy öt százalék fölé, így egy-egy alkalommal tööbet is megihatunk belőlük.
A Double, vagy más néven Imperial IPA annak az eredménye, hogy a sörfőzők és a sörivók is hozzászoktak az IPA-k nagy keserűségéhez és még több komlót akartak. Megkapták, de ennek kiegyensúlyozására a sörfőzők több malátát használtak, ami magasabb alkoholtartalmat – minimum hétésfél százalékot – eredményez.
Persze az emberek telhetetlenek és már a double IPA is kevésnek bizonyult, még több komlóra vágytak. Természetesen megkapták! A Triple IPA nagy aromájú és rendkívül száraz főzetei elérhetik a tizenkét százalék alkoholtartalmat is.12% ABV vagy magasabb értéket. Bár rendkívül népszerűek, nem az alkalmi ivók számára készültek.
És végül álljon itt személyes kedvencem a Black IPA, amely nevében hordozza a paradoxont, hiszen, hogy lehet fekete (=black), ami egyébként pale (=halvány, sápadt) A fekete IPA kicsit olyan, mint egy stout a tipikus komlós IPA aromával. A sötétebb maláták pörkölt ízeket kölcsönöznek, amelyek ellentétben állnak a komló virágos, citrusos és fenyős ízével. Ha jól elkészítjük, teljesen egyedi és finom élmény lehet.
A felsorolás persze nem teljes, de nem is ez volt a cél, hanem, hogy mindenkinek kedvet csinájunk egy IPA-hoz!
