Mi a sörözés?

Manapság már többféle időtöltést is sörözésnek nevezenek, ezért mielőtt a sörözést jobban körbejárnánk, szeretnénk leszögezni, hogy az alkoholmentes sör fogyasztását illetve a különféle sörök decinként történő kóstolását nem tekintjük sörözésnek, Bár mindekettő mutat hasonló jegyeket, a sörözéssel, mi mégsem nevezzük egyiket sem annak. Van a sörözésnek még egy típusa, ami szintén idegen az egészséges sörözés gondolatától., bár a gyakorlatban igen sűrűn előfordul. Ez a tüskékkel kísért sörözés, ami jellemzően más véget ér, mint egy klasszikus sörözés. 

A sörözésnek sok alapesete van. Így van az otthoni, a magányos, jellemzően lerészegedés célú sörözés, ez valójában elhajlás, melyre csak abban az esetben van mentség, ha ez egy kiadós kocsmai sörözés követően, a boltban vásárolt, vagy a hűtőből elővarázsolt sör elfogyasztásával, mintegy lezárja a napot. Ez a lezárás napszaktól független, ahogy fogalmaink szerint napszaktól függetlenül a nap az első sör elfogyasztásával kezdődik, úgy az utolsóval ér véget.

Szóval a sörözés az a tevékenység, amikor egy társaság – ez minumum két ember, de lehet  annyi amennyi elfér az asztal körül – olyan közös sörivását jelenti, melynek lényegét a beszélgetés adja. A sör mintegy katalizátorként segíti a gondolatok egyre szabadabb áramlását. Az elfogyasztott sörök és a kocsmában töltött idő egyenes arányban áll a társaság közös gondolkodásra való hajlamával.

Bármiről különféle nézetek valló emberek sörözése többnyire hamarabb ér véget, mint mielőtt a sör áldásos hatásaként jelentkező artikulációs problémák felbukkanának. Az olyan kocsmai kvaterkázás, ahol nem ütköznek a nézetek, hanem könnyed csevegés, sztorizás zajlik a sörivók között, mind időtartamban, mind az elfogyasztott sörök számában a végtelen felé tendál. 

Mindezért, ha tisztességes sörözésre vágyik az ember, néhány dolgot alaposan át kell gondolnia. Nem közömbös a kocsma kiválasztása, nem mindegy, hogy milyen sört és mennyiért mérnek, de a legfontosabb mégiscsak a közönség vagy még szebben a közösség, aminek a társaságában a sört isszuk.

Mivel a külvárosi kocsmák zárt „törzsvendégi körébe” nem könnyű bebocsájtást nyerni, a belvárosi helyek közönsége viszont teljesen heterogén és kiszámíthatatlan, kötelező feladat, ha jóízűen szeretnénk sörözni, olyan helyet választani, ahova az ismerőseink is járnak, illetve egy számunkra szimpatikus helyet bejáratni.

Vagy van a legegyszerűbb megoldás: eleve a barátainkkal menni sörözni.