Szolgálati sör

Az angol rendőr körútja során rendszeresen be-bekukkant, persze csak a rendet ellenőrzendő, a járőrútvonal valamennyi kocsmájába, ahol természetesen törzsvendégnek kijáró figyelemben részesül. Inni azonban csak akkor iszik, ha letette a sisakját, lehúzta kesztyűjét, azaz „szolgálaton kívül” helyezte magát. Miután a pint sör lecsúszott a torkán ismét szolgálatba lép, hogy hivatalos közegként keresse meg a következő kocsmát.

Mindez hasonlóan történik a németeknél is: a szolgálat során elkerülhetetlen, hogy egy-egy Bierstube útjukba ne essen. Az többnyire természetes, hogy arra az egy-egy italra a rendőr a ház vendége: a hálás kocsmáros így fejezi ki köszönetét a biztonságért, amit a gyakori rendőri jelenlétnek köszönhet a söröző. Vannak azonban olyan egyenruhások is, akik igyekszenek fenntartani a látszatot. Vagyis a rendőr ragaszkodik ahhoz, hogy kifizesse sörét. Feltűnő alapossággal számolja ki a pénzt a csaposnak, aki tudván mi a dörgés, egy óvatlan pillanatban annál diszkrétebben csúsztatja az összeget vissza a rendőr zsebébe.