Olvasási idő: 2 perc

Nem kevesebb, mint ezer arany kauciót kellett fizetnie a városnak, hogy felvirágoztathassa a brünni sörfőzést, mely az érkezése előtt nem a jó minőségű söréről volt nevezetes. Annyira nem, hogy a városban több sör fogyott a távolabbi sörfőzdék söreiből, mint a „hazaiból”. Poupě nem csak a sörfőzést lendítette fel a városban, de az egyetemes sörfőzés történetébe is beírta a nevét. Már a városba érkezése előtt négy évvel, 1794-ben Prágában megjelent könyve a sörfőzés alapjairól, amit aztán 1801-ben Olmützben cseh nyelven is kiadtak.

Hét éven keresztül vezette a város sörfőzdéjét. Ezalatt az idő alatt nemcsak a termelés nőtt közel a duplájára, évi harmincezer hektoliterre, de megalapította a világ első sörfőző iskoláját is. Ez azért volt nagy előrelépés a sörfőzés terén, mert addig a sörfőzők nem tették közkinccsé tapasztalataikat, sőt inkább titkolták egymás előtt azokat, aminek az eredményeképpen sok babonás hit nehezítette a munkájukat.

Poupě jelentős fizikai és kémiai ismeretekkel rendelkezett és bátran alkalmazta az új technikai vívmányokat is, mint például a sörfőzés fázisaiban a megfelelő hőmérséklet beállítását. A szigorúan betartott és betartatott szabályok eredményeképpen jelentősen stabilizálta a sör minőségét, ami működését megelőzően minden egyes tételnél más és más volt. Poupě az egész életét a sörgyártásnak szentelte és nem kevés szerepe van abban, hogy a cseh sörfőzés vezető szerepet szerzett Európában. Korán, ötvenkét éves korában, 1805. december elsején halt meg tüdőgyulladásban, de munkásságának eredményeit ma is élvezzük, amikor egy korsó jó cseh sört iszunk.