Olvasási idő: 2 perc

A sörfőzás sokáig a nők házi feladata volt, de aztán, ahogy a tevékenység kikerült a laikus háziipar kereteiből és iparosodott, úgy csökkent a nők szerepe a sörfőzésben, hogy aztán a huszadik század elejére teljesen férfi szakmává váljon. Természetesen elvétve előfordultak női sörfőzők is, de a nagyüzemekben úgyszólván csak férfiakat találhattunk sörfőzőként.

Amikor Amerikában a huszadik század végén kitört a sörforrradalom, sem sokat változott a helyzet, bár kétségtelen, hogy a fogyasztói oldalon egyre több nővel találkozhattunk, de sörfőzésben továbbra is elsöprő maradt a férfi dominancia. Hogy a szakáll miért lett jellegzetes sörfőzői viselet nem tudnék magyarázatot adni, de kétségtelen annyi szakállassal, mint a hazai kraft fesztiválokon, sehol máshol nem találkoztam.

Nyilván a jelenség nem csak az én figyelmemet keltette fel, hanem az amerikai és brit sörfőző nőkét is. Nem véletlen, hogy a sörfőzőnők által 2018-óta szervezett sörfesztiválok a Beers without Beard – Sörök szakáll nélkül – címet választották maguknak. Az első New York-i rendezvényükön húsz, nők által vezetett, sörfőzde mutatkozott be.

Az azóta rendszeressé vált rendezvényeik mintájára több helyen is bemutatkoztak az újhullámos sörfőző nők, mint például a Nottingham-i Fem.Ale fesztiválon. És biztosak lehetünk, hogy a továbbiakban is bizonyítani fogják, hogy a sörfőzés megy szakáll nélkül is.